Balambér   2010-05-07 21:38:05
Ami azt illeti: drMáriás nem kifejezetten "öreg emberes" stílusban szokott alkotni!

Sztívia   2010-05-08 12:17:14
A negatív reklámok manapság sokkal hatásosabbak. El fogom olvasni ezt Az ESŐ-számot, pedig most kihagytam volna. Érdekes lehet az interjú V.T.-vel, a transzcendens dolgok pedig szinte minden embert érdekelnek. A szellemi értékek háttérbe szorulása jellemzi világunkat az anyagiak javára. Egy értékválsággal küszködő világra jellemző, hogy az emberek a nem biztató jelentől elfordulva egyre intenzívebben érdeklődnek a mítosz, a mágia, a letűnt világok, a fantasztikum iránt. Ennek tükrében nem tudom elképzelni, min akadt ki a titkos levélíró. A másik kérdés, ami ezzel kapcsolatban felvetődött, ha már be akart neked olvasni, akkor miért nem a blogodon vagy személyes ímélben tette meg. Hétfőn beszerzem az Esőt, mert érdekel az írás, mely titkos levélírásra indította az illetőt. Nem kell ezen sokat filózni. Oda kell adni egy grafológusnak. Kíváncsiságból. Megmondja a nemet, a körülbelüli életkort…

észbontó   2010-05-08 15:15:52
Ó, jaj!

Andrea   2010-05-09 10:32:25
..Ennek tükrében nem tudom elképzelni, min akadt ki a titkos levélíró...(Sztívia) Hátigen. Jenei Gyula ezen írása is sok kívánnivalót hagy maga után. Ezt sem elemezném hosszan, hiszen ha figyelmesen olvassa az ember, kiderül, hogy Jenei a kritikát csak bizonyos személyektől fogadja (szívesen). Tehát nem a kritika, és annak tartalma, megalapozottsága, ami számít, hanem a viszonyulás a kritikushoz. .. Ezt a neonépit a helyesírás-ellenőrző aláhúzta ugyan, de azért értjük, hogy mire gondolt beszélgetőtársam. Illetve, dehogy értjük!..(Jenei Gyula) Igen, " értjük", "dehogy értjük", csak így, többesszámban, szerényen. És ha -mi- nem értjük őt, akkor ..Valószínűleg ő is zavarba jönne, ha értelmeznie kellene.. saját magát. Értjük ugye, hogy ázsiai típusú mentalitás, a kritikához így viszonyulni? Illetve, dehogy értjük!

krizsó   2010-05-09 17:40:54
Andrea, ha nincs mondanivalója, akkor ne írjon! Próbálja meg összeszedni a gondolatait, és lehetőleg értelmes mondatokban megjeleníteni. Többes szám, ezt illik megjegyeznie!

Andrea   2010-05-10 10:50:51
Nem tisztem megvédenem krizsó 'hejjjesírás'-át, illetve a kritikához úgy viszonyul mindenki, ahogy akar, tud, illetve amilyen a neveltetése, de amennyiben Jenei Gyula törölte önhatalmúlag a színvonaltalan krizsó-féle utolsó bejegyzést, akkor kérem ne tegye ezt a következőkben. Nem apja, nem anyja, és nem cenzora ő itt senkinek, és még ha személyes érdeke is, kérem ne tegye ezt a következőkben! Nem csak Jenei Gyula, mint a magánember megítélését húzzák le az ilyen akciók...és pont egy ilyen blogbejegyzés után...

krizsó   2010-05-11 09:42:17
Kedves Andrea, A törölt szavak: "Hát igen: hejjjesirás!" Ön ugyanis egybeírta a hát igen szókapcsolatot is. Nem tudok Önnek gratulálni, kedves Andrea, a helyesírásához. Az átlagosnál több bizonytalansággal küzd. Senki nincs birtokában a teljes helyesírásnak, de olyan okoskodó, akadékoskodó, kötekedő alaktól, mint amilyen ön, nehezen fogadja el az ember a több alkalommal is tanúsított hiányosságokat.

Andrea   2010-05-11 12:36:33
T. Krizsó! Vártam egy kicsit a válasszal, hátha kitörli Jenei Gyula ismét a hozzászólását, de úgy tűnik, sikeresen léptem fel az Ön által képviselt mellébeszélés védelmében. Amit Jenei Gyulánál leírtam, mint ázsiai típusú gondolkodást, az Önnél kedves Krizsó, szintén megtapasztalható, hogy tudniillik: nem a kritika, és annak tartalma, megalapozottsága, ami számít, hanem a viszonyulás a kritikushoz. (..Senki nincs birtokában a teljes helyesírásnak, de olyan okoskodó, akadékoskodó, kötekedő alaktól, mint amilyen ön, nehezen fogadja el az ember a több alkalommal is tanúsított hiányosságokat..) Írhatnám erre, hogy milyen szépen maga köré gyűjtötte Jenei Gyula a hasonló mentalitású embereket, akik mintegy vezényszóra lépnek be a blog kommentező közönségébe és lépnek ki onnan, - ha a pásztoruk úgy mutat példát. Vagy, ha már minden kötél szakad, akár a saját maguk cenzúrázását is szó nélkül elviselve, helyesírási szócsépléssel próbálják a blog megkopott fényét helyreállítani. Hát, ennél az egész csapatnál már egy az utcán a Jenei Gyulát megállító, így arcát vállaló, mosolygós öregúr is hitelesebb, de ha jól megindokolta véleményét, akkor akár egy névtelen levélíró is. Arctalanul. (Még akkor, is ha névtelen feljelentővé próbálja a szerző degradálni, az őt névtelenül kritizálni merőt.) Mert ki tudja? Talán rossz tapasztalatai vannak a Jenei Gyulát névvel, címmel kritizálóknak. Hiszen nem csak Jenei Gyulával, hanem az ő sleppjével is meggyűlhet a bajuk...

Sztívia   2010-05-12 07:01:08
Beleolvasgattam az ESŐ-be. I Számtalan gondolatom közül egyet emelnék ki, és korántsem a legfontosabbat. A 64. oldalon elhangzik egy V.T.-hez intézett gondolat: "...márpedig te sokszor kevés ember előtt játszol, sőt, ha meghirdetsz egy előadást, és egyetlen néző sincs, te akkor is játszol. V.T. válasza szerint "a nézők nem csak az emberek közül kerülnek ki." Ez utóbbival gondolattal egyetértek. Ami viszont azóta is foglalkoztat: a meghirdetett előadásért járó honoráriumot akkor is megkapja V.T., ha egyetlen emberi nézője sincs? Furcsa egy helyzet ez, ugyanis ő eljátssza a darabot.

Jenei Gyula   2010-05-12 09:48:20
Nem emlékszem, hogy töröltem volna bejegyzést, ha mégis, az csak váletlen lehetett, s alkalom Tihanyéné Andreának, hogy megjegyezze, jgy már azt se tudja, mit csinál. Andrea, ez a megszólírtás természetesen csak egy rosszindulatúnak megrajzolt virtuális figurának szól, a valós személyiség nyilván más, tehát aki Tihanyinét írta, s most Andreát, mondja el, miért haragszik ennyire a világra, miért nem tudja egy kicsit jobban elfogadni magát? Öntse ki a szívét, ha máshol nem teheti, hát itt. Sírjon nyugodtan, férfitől se szégyen.

Jenei Gyula   2010-05-12 09:54:58
Megbántottam talán, Tihanyiné? Nem ismertük fel tehetségét, s nem közültük a lapban az írásáit? Ez előfordulhat, de nem a helyesírása miatt történt, ha így történt... Különben meg van sok más folyóirat. Azok nem biztatják, nem vigasztalják? Blog is van sok másik. De úgy tűnik, maga itt érzi jól magát. Nyilván ismer bennünket, s minket akar boldogítani. De megvagyunk maga nélkül is, higgye el, a kutyának se hiányzik. Legfeljebb a sajátjának, ha mondjuk, van egy vizslája...

Jenei Gyula   2010-05-12 09:59:37
Sztívia, s az megfordult a fejedben, hogy V. T. esetleg honor nélkül is vállal előadásokat?

Andrea   2010-05-12 10:27:38
Ohh, Gyula, hát írt nekem? (Régebben másképpen viszonyult hozzám, emlékszik még, Gyula?) És mily könnyed stílusban írt nekem most, ahhoz képest, hogy eddig hallgatott (vagy lapult?), mint sz.. a fűben. (Sőt még a blogot is elhagyta valamiért, "de nem sértődésből", nehogy valaki azt gondolja - még le is írta!) Hát én haragszom a világra, Gyula? (Én mindig konkrétan megírom kivel, mi a gondom. Nem minősítgetek, nem nevezek el senkit semmi másnak, nem próbálom személyében, nemében sértegetni. Ön ezekkel hányadán áll, Gyula?) Hát nem Ön az, aki véletlen(!!) kitöröl egy bejegyzést, "jgy már azt se tudja, mit csinál" és ez utóbbitt utána másra keni? Hát nem Ön az, aki kiszerkeszti névtelen kritikusait névtelen feljelentőnek beállítva? Hát nem aljas dolog ez, Gyula? Sírjon nyugodtan, ha a tükörbe néz, Gyula, egy ilyen embertől, mint Ön sem szégyen az!

észbontó   2010-05-12 17:24:23
Andrea! Hess madár!

Sztívia   2010-05-12 17:25:42
Kedves Gyula, nem tudom elképzelni, még az ESŐ-ben olvasottak alapján sem, hogy V.T. pörgeti a motort T. településig, kiszáll, O közönség előtt eljátssza a darabot, és szó nélkül hazamegy.

zakkant   2010-05-13 09:38:46
Én semmit nem tudok elképzelni.

Sztívia   2010-05-13 16:39:59
A képzelőerő növelésének, kedves Zakkant, egyik módja lehet, hogy megnézi V.T. botolós táncjátékát.

zakkant   2010-05-14 10:21:34
Nem tudom megtenni, esik az Eső...

Sztívia   2010-05-15 11:21:24
:-)

cili   2010-05-16 12:01:42
Ajaj. Csak azt szeretném jelezni, hogy nem vagyok J.Gy. köré gyűjtve és nem varázsütésre írok véleményt, ha éppen írok, ebbe a blogba.

Sztívia   2010-05-17 14:36:08
Esős indulatok. Váteszi a cím mindenesetre. Ki gondolta volna, hogy az ártatlannak induló kis esőnek ilyen katasztrofális körülményei lesznek. :-(

zakkant   2010-05-18 12:12:30
Na, ja.

zakkant   2010-05-19 12:29:57
Ja, na.

Jenei Gyula   2010-05-19 13:03:41
Na, ne! : )

zakkant   2010-05-25 16:53:25
Most mi van?

Kovács László   2009-06-30 20:00:26
Tisztelt Cím! Természetesen a műsorfolyamot végig ülni mindenkinek lehet, de nem muszáj. Szerintem erre is jó a sörpad, hogy egyikünk másikunk amit látott, hallott, azt ott érezve és érzékelve adja tovább annak, akivel esetleg megosztja ülőhelyét és viszont. Félvállról természetesen nem minden befogadható, de talán több, mint semmi. Sőt! Félig értelmezett információk, hangulatok, érzések is szülhetnek új érzéseket, hangulatokat, érzelmeket. A kultúra igazából bennünk van. Azokban akik itt megjelentek, szerettek volna, vagy meg akartak volna jelenni.

Jenei Gyula   2009-06-30 21:37:43
Kedves Kovács László, azt hiszem, nincs vitánk. Csak körbetopogtam egy jelenséget a magam számára is. Arra jutottam, olyan volt ez a kultúrkavalkád, mint a gömbkóla. Jó.

Lajos   2009-07-01 10:01:02
Kedves Gyula ! Bizony sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre, mindenki kedvére ,ízlésére válogathatott-köszi Verebes,Pogány,stb.! Kellemes meglepi a Szolnoki Szimfonikusok koncertje nagyon sok / nézővel /hallgatóval. A gömbkólához annyit létezik egy népi zenekar Karacs Gyulával a Gömbszörp nevet viselik még a határokon túl is! Nem titkolják a névadó kilétét sem a honlapjukon. Érdekes! Talán össze kellene keverni Őket az lenne az igazi örömzene! Szódát majd tudunk adni. Fiúk keverésre föl!!

Pé   2009-02-24 10:28:55
Igaz is: vajon az IRODALOM azonos-e az írókkal?... Mi is teszi irodalommá az irodalmat? Pláne a szolnokit. Szerintem egyetlen érdemleges fóruma, szintere van ennek: az Eső. Azaz: jórészt virtuálisan létezik, hiányzik mögüle az ÉLET. Az irodalmi élet. Erről írni sem lehet. Még megrendelésre sem.

Tella   2009-02-24 12:39:42
Kedves Jenei Gyula, nagyon igazságtalannak találok egy ilyen típusú írást. Kiemelt egy sor alig ismert , általam is ismeretlen írogató ember nevét, nevük helyett összegzően elegendő lett volna talán, hogy az eső felvállalja ismeretlen tehetségek felfedezését, pl. és jöhetnek (esetleg) a nevek, őket majd felkarolják, rájuk harapnak, és ez biztos, előbb-utóbb. Ha nem, akkor meg tévedés történt. Ám olyanok meg kimaradtak, akiknek feltétlen ott lett vona a helyük ebben a féle felsorolásban, de ha kiemelek neveket, akkor ugyanabba a hibába esem. A szolnoki irodalmat bemutatni nem volt szerencsés ebben a formában. Már a téma, (szolnoki irodalom) is érdekes szempont. t.ella

Jenei Gyula   2009-02-24 13:14:34
Kedves Pé, a kérdés, az észrevétel is jogos. És akadémikus. Azt is kérdezhetnénk, mi az, hogy irodalom. Vagy mi az, hogy szolnoki? Mi az, hogy élet? Én azért azt hiszem, értjük egymást. Különben, tényleg nehéz írni róla. De kell. Pl. azért, hogy meg lehessen kérdőjelezni a mondataim érvényességét. Akár hozzászólásként másokat lehessen mondani. Vitatkozni. Továbbgondolni.

Jenei Gyula   2009-02-24 13:22:57
Kedves Tella, én pl. nem ismerem a világ legjobb focistáinak a nevét, mert nem igazán érdekel a foci. Ha valaki kiemeli őket egy beszélgetésben, nem tartom igazságtalannak. Nekem a szolnoki irodalomról, ami van vagy nincs, ezek a nevek ugrottak be. Persze másoké is, mentegetőzöm is, mindenki nem fért bele a terjedelembe. Nagyon kíváncsi lennék, Ön kiket emlegetne még... S még egy. Azt kell hinnem, az irodalom elég demokratikus valami. Nem a név számít, nem az ismertség, hanem a mű. A bejáratott nevek mellé könnyű letenni a voksot.

Pé   2009-02-24 14:37:44
Mi is az, hogy "irodalmi élet"?... Pontosítok: "szolnoki irodalmi élet"?... Tényleg nehéz meghatározni, de mindenképpen beletartozónak vélem az információáramlást, hogy pl. az előttem kommentező Tella tudja, ki is az a Körmendi Lajos, Rékasy Ildikó vagy Jenei Gyula... Mert ha Tella ezekről a nevekről mégcsak nem is hallot, az csak részben Tella hibája. A szolnoki írók (jó esetben) csak névlegesen vannak jelen a közéletben - hiányoznak, pontosabban kevesen vannak a szálláscsinálók, akik anyagi fedezetet és "teret" biztosítanának az irodalmi (köz)életnek. Ezek híján tényleg csak névsorolvasásra szorítkozhatunk (én - Tellával ellentétben - érvényesnek és elég teljesnek tartom a listát, szerintem érdemtelenül senki se került erre a listára - a dilettánsoknak, fűzfapoétáknak megvan a saját fórumuk, azaz "alacsonyabb osztályban" rúgják a lasztit, őket abban a kategóriában lajstromozzák).

Dudás Sándor   2009-02-24 15:58:39
Gyula, Gyula, Te se tudsz könnyebb kérdéseket kapni?! Én úgy gondolom, szolnoki irodalmár az, aki vagy lakosként, vagy irodalmi ábrázolásként valamilyen módon kötődik a városhoz. Zalán például nem kötődik - ő csúnyának találja, hiába született itt! (Legalábbis - lehet, naivan? - elhiszem egyik írásából... Serfőző már kötődik, körmendi, Illuh, Jómagad, és, hehe, hadd csatlakozzak én is a korántsem teljes mezőnyhöz! De - úgy vélem - hiába publikál(t) valaki az Esőbe, Jászkunságba - ha gondolatilag, szívvel valami módon említve ezt a tényt, nem kötődik a városhoz! Pl Dienes Eszter írásaiból erre cseppet sem következtetek... Nehéz így, hirtelenében dönteni! A két világháború közt jellegzetes szolnoki költő volt Kiss Gábor- de nem tartom jó költőnek...

bm   2009-02-24 17:00:01
Ácsi, emberek! Száz év múlva meglehet, hogy Petőfi neve is csak címszavakban lesz olvasható. Magyarul? bm

nedudgi   2009-02-24 18:26:34
Csak kiegészítésként: az Erdélyből származó Molnár H. Lajos többkötetes író 1987-től majd' húsz éven át Szolnokon élt és alkotott. Hm?

Dudás Sándor   2009-02-24 18:41:12
Vagy Bányai Kornél... Szolnokon van eltemetve! És Verseghy? A sírját ápolja valaki? Rég jártam ott...

Pé   2009-02-25 11:13:46
Egy név kimaradt a sorból: Bistey András.

tella   2009-02-25 16:18:05
A kérdésre válaszolok. Én Várszegi Tibort még a főiskoláról ismerem, azt hittem, nagy esőző. Vagy nem az? Hát, mit írjak, tényleg hiányoltam a nevét, s nagyon sajnálom, hogy többeket tényleg nem ismerek, majd igyekszem pótolni. t-ella

Jenei Gyula   2009-02-25 22:49:23
Meglep, hogy irodalommal foglalkozó (vagy csak „névsoroló”) bejegyzésemre mennyi hozzászólás érkezett. Még ímélen is kaptam neheztelő megjegyzéseket, de hát azt nem a nyilvánosságnak szánta írója. Nézzük sorba. Ki tartozik a szolnoki irodalomhoz? Nem véletlen emlegettem a két ímélt. Például hogy Vass Tibi a falu másik végén, hogy ő mitől is szolnoki. Mert nem szolnoki, csak világfalusi, akár mi. Ezzel kicsit el is mostam a határokat. Érvénytelenítettem. Azt sugalltam, hogy nincs szolnoki irodalom. Tehát van. Dudás Sándor, írod, hogy Zalán nem kötődik, mert ő csúnyának találja a várost… Na, ez a kirekesztősdi aztán messzire vezetne. Akár csúnyának tart valaki valamit, akár szépnek, az viszonyul. Különben a rút is esztétikai kategória. Kedves Pé, igen, Bistey Bandi. Ő talán megbocsátja, hogy kimaradt. (Zalán verse jut eszembe, vannak, akik „nehezen felejtenek / és sohasem bocsátanak meg”) De ez a kis publicisztika nem tudós felsorolás. Már eleve szabadkoztam, hogy sokan nem férnek a háromezer karakterbe. Nedudgi, hát persze, Molnár H. is. Profi író. Nincs vitánk. Hogy Bányai meg Verseghy? Én a jelenkori irodalomról beszéltem. (Körmendi szinte még itt van közöttünk.) Tella, jól tudja, Várszegi Tibi „nagy esőző”. Író, tanár, színházcsináló, varázsló… Nélküle nem lenne Eső. Nagy és hálátlan munka, amellyel ő a lapkiadás hátterét biztosítja. De én a szolnokiakat (szolnoki irodalmat) próbáltam emlegetni, őróla pedig, bár itt is lakott, Jászberény és Törökszentmiklós jut eszembe.

izé   2009-02-26 01:16:05
Bölcs vita, érdemes beszállni. Beszólni? Nem, csak beszélni. Miről is? A több mint semmiről, majdnem valamiről? Mert én ugyanúgy nem érzem azt a szörnyű szolnokiságát a helyi (ottani) irodalomnak, s ezt már nem is kérem számon rajta. A városon, pláne lakóin, (vissza)látogatóin. Szolnok ugyanis - tudjuk, érezzük - az átutazók városa. Valaki egy egész életen át birtokolja ezt a státuszt: nem tud túljutni rajta, beleragad, megszereti netalántán a szürke ottani, semmi mással össze nem téveszthető tónusát. Vagy egyszerűen csak elvan magának. ...De mi itt nem a városról, hanem az irodalmáról beszélünk. A feltételezettről, kikövetkeztethetőről, vagy épp nagyon is létezőről. Mondom, én utóbbira azért mérget nem vennék, amíg ott éltem legalábbis nem tűnt fel, hogy van neki ilyenje. Egyszerűbb ezért tényleg emberekben gondolkodni. Hangokban, szerzőkben, magukat ezen az éteribb nyelven kifejezőkben. Hogy ők hányan vannak, azt ezek után sem tudnám megmondani. Hiszen együtt ők soha nincsenek jelen, szélfútta lelkei csupán ugyanazon díszletegyüttesnek. Jobb esetben tudnak egymásról, összegyűlnek az Eső fedele alatt. Igen, egyszerűbb azt gondolni: az Eső maga a szolnoki irodalom. Vegyesfelvágott jellegénél fogva még csak az sem fontos, ki miért kerül, tartozik bele. A lényeg, hogy e lapok tartják, terelik egybe a legkülönfélébb szándékokat és kötődéseket. A névsor pedig soha nem lehet teljes, mert itt még az sem számít, ha kimarad valaki. Annyira domináns az átmenetiség. Ha már itt tartunk, én is szívesen olvasnék Esőnkben ama többkötetes Molnár Hától - ha még ír egyáltalán -, tudva persze, hogy csak annyira szolnoki ő, mint én voltam, vagy amennyire a Gyulát annak hiszem. Szolnok ugyanis - nem győzöm hangsúlyozni - állandóságában is átmeneti, s ez még csak nem is azzal függ össze, hogy a tér különösen taszító öble. Ahogy mondani szoktam: e hely csak abban kivételes, mennyire jó onnan elvágyódni. Így pedig egyfelől ideális, másfelől elképzelhetetlen tartózkodóhelye mindenkinek, aki konyít a húrok pengetésihez. De hát, kérdem én, hol nem terem meg az irodalom ezen a magyar ugaron?

Dudás Sándor   2009-02-26 20:52:36
Viszonyul, persze hogy viszonyul, Gyula, de... ha én valami gusztustalan kaját kapok és nem vagyok hajlandó megenni, akkor hiába mondják, hogy az enyém, de igenis! Tudom, nem jó hasonlat... Az előttem író izé véleménye sokban takarja a lényeget... De arról van itt szó: van-e szolnoki irodalom? De feltehetném úgy is a kérdést: van-e pesti, békéscsabai, vagy soproni irodalom? Akár mai tollforgatókról, akár régiekről essék szó?! Nyilván a szó nem annyira személyre, mint megnyilvánulásra kellene vetüljön, vagyis hogy maga a város, embereinek gondolkodása, történetei hogyan jelennek meg, hogyan tükröződnek költők-írók életművében.

nedudgi   2009-02-27 09:41:15
Izének ittam minden sorát. Magam is úgy gondolom, ha nem volna az Eső akolmelege, a neves és kevésbé neves helyi alkotók szigetekként, fázósan gubbasztanának a nagy szolnoki vizeken. A vegyes emlékű Jászkunság után - emlékszik még valaki arra az időre, amikor megyei pártbizottsági funkcionáriusok szabták az irányát? - igazán üdítő egy olyan orgánum, amely találkahelye lett az íróknak/írogatóknak. (A legutóbbi számban élvezet volt olvasni pl. Báthori Csaba írásait. Igen jó mércét ütött meg.) Ceterum censeo: szükség van az Esőre. P.S.: Molnár H.? Eredetileg pszichológus a fiú, talán tudja saját magát kezelni, ha gödörbe téved. Amúgy néhány éve elvált a szintén marosvásárhelyi származású színésznő feleségétől, akivel Szolnokon együtt élt, és Pestre költözött. Semmit nem tudni róla. Szolnokon több kötetet adott ki (Levelek a hazából a honba, Volt egyszer egy udvar - ez utóbbi egy erdélyi irodalmi pályázaton díjnyertes mű lett. Kiadták ott is.)

Jenei Gyula   2009-02-27 10:20:07
S jut eszembe: Jurkovics Jancsi. Fél éve sincs, hogy huszonöt éves szolnoki tartózkodás után Szegedre tette át állandó címét, de előtte még kiadott egy prózakötetet (Itt volnék én otthon), amelyben egyebek között valóságos szolnoki szereplők is megelevenednek felismerhetően. Vagy lírai leltára Szolnokról... Ő későn, két-három éve kezdte szépírói ambícióit megvalósítani, s mint ilyet (előítélet, jaj!) gyanakodva is figyelhetnénk, na jó, egy kötetet összehozott, de nem! Ő továbbra is dolgozik, méghozzá egyre tisztább szövegeket hoz létre. A tavaszi, március végén megjelenő Esőben is lesz egy anyaga. Prózát író esős társunk is tesztelte, neki is tetszett... Nem tudom, hol lehet kapni a kötetét, aki tudja, írja meg...

Tella   2009-02-27 12:46:40
Nem kell csodálkozni, hogy ennyi az érdeklődő az irodalom iránt, s itt vagyunk mi, az olvasók, rólunk sem szabad megfeledkezni. Éljenek az eső -olvasók! Én is bele szoktam olvasni, ha kezembe kerül, mert kultúrember vagyok, magyar ember vagyok. Ez nem nagy dolog önmagában. Mert kevés olyan ember van, aki valamikor, vagy gyerekkorban, vagy később, mikor szerelmes lett, vagy olyan hatás érte, amit nehezen tudott feldolgozni, vagy mert fontosnak érezte, közösségtudat-érzésből vagy valami hasonlóból, hogy megossza gondolatait, hadd örüljön más is, vagy érezze más isazt a különös érzést, én nem mennék ebbe bele, szóval valamikor mindannyian közvetlen kapcsolatban álltunk az irodalommal, s aztán később az ember rájön, megmondják neki, hogy a rajza, a verse önkifejező reflex, nem több. Szubjektív. Pontosabban: van benne sok szubjektív elem. Van-e valaki, aki biztosan meg tudná mondani, egy vers mitől jó, mitől nem az. Tudom, fontos az egyediség, hogy legyen benne mindenkihez szóló gondolat, érzés, megmikor milyet divatos írni,de mi a vers??? Mit jelent a szó, hogy vers, ha lefordítjuk? Nem itt akarok kupálódni, véletlenül tévedtem ide,dehát ez egy közösségi oldal, némi továbbképzésre is lehetőség talán, ha nem, akkor "ugorgyunk"! Nem szívesen jövök újabban erre, a szolnokinaplo.hu-nál is kiírják angolul, hogy mit tegyek. Magyarul békaügetést is, na de angolul... Kérdem, hányan tudnak ebben a megyében angolul?? Biztosan nagyon sokan. Talán, remélem többen vagyunk, akik magyarul. Nem lehetne magyarul??? Mindent. És elmegy az ember kedve,olyané, aki nem tanult idegen nyelveket. Nem kell feltétlenül egyetérteni. Rájön az amúgy is fenékreesős ember, az egyébként is frusztrált ember, hogy a közvetlen környezetét sem ismeri. Elköszönök hát, további minden jót az oldal látogatóinak. .

Kanyó Zsuzsa   2009-02-27 19:27:40
Gyula!Gondolom, Saád Katalint terjedelmi okokból nem említed.A megyéhez szorosan kötődnek az-egyébként nagyon izgalmas-írásai.Megérdemli,hogy minél többen tudjonak pl.a tiszazugi méregkeverőkről szóló írásáról.

Várszegi Tibor   2009-02-28 16:11:17
Ahol én lakom, Jászberényben, nincs Varga Feri, akinek eszébe jutna ez a kérdés. Pedig kilencedik éve itt folynak az Eső rendkívül hálás és látványos kiadói munkái. Ez se panasz, csak mondom, hogy Jászberény se rosszabb börtön, mint Berlin.

bm   2009-02-28 18:11:06
Mindenképpen témát kellene váltani. Most olvasom Updikétől Az eastwicki boszorkányokat. Mintha Updike Jenei egyik kedvence lenne. Úgy emlékszem, Jenei valamelyik cikke inspirált az olvasásra. Évek óta készültem elolvasni. Jenei meghatározó személyiség. Látszatra nem tartozik ide, amit írok. Beteg voltam, s mivel tudtam, sok a beteg ember influenza idején, kezembe vettem egy könnyű olvasmányt, Jenei Gyula Futóhomok című kötetét. A várakozási idő alatt (2-3 óra) csaknem el is olvastam. Már másodszor olvastam végig. Hogy miért? Talán majd egy cikkben kifejtem a választ. Van benne egy novella, nevezzem inkább életképnek, rövidprózának, mely nem enged el, folyton eszembe jut... A blogjában lévő írások egyike-másika hasonló műfajú. Viszont merőben más az ominózus, sokféle véleményt kiváltó írása. Az eső bemutatásásról, illetve a szolnoki irodalomról írott cikkével minden eddiginél jobban felhívta magára Jenei Gyula a figyelmet. Ha csinált az esőnek valaha is reklámot, akkor most biztos. Akaratán, szándékán kívül. Manapság, a reklámok világában nem is baj egy ilyen figyelemfelkeltő helyzet. Főleg, hogy irodalomról, kultúráról van szó. A bóvli, a popkultúra nem válogat a reklámban. De! Hogy ezt Jeneit mennyire megviselheti, azt hiszem, mindannyian el tudjuk gondolni. Ezért is kellene témát váltani. Szerintem nagyon sok mindent csinál most, elhamarkodott írásnak gondolom, így gondolom, így szeretném gondolni. bm

Jenei Gyula   2009-02-28 19:44:26
Kedves bm, ami vitát indított, az egy blogbejegyzés. Publicisztika, Minden mondata, minden gondolata finomítható. Lehet velük vitatkozni vagy nem egyet érteni. Hogyha sokan vitatkoznak, nem baj. Legfeljebb meggyőznek. A hozzászólások tanulságosak számomra. De nem viseltek meg, legalábbis nem jutott el a tudatomig, hogy megviseltak volna. Persze, semmi se biztos. Azt a kérdéses anyagot, a Szolnoki irodalom címűt, most is vállalom, bár voltak, akik szándékom ellenére megbántódtak rajta. Tőlük elnézést kérek. Nem azért, mert azt gondolom, hogy megbántottam őket, hanem hogy ne érezzék megbánva magukat. Különben Varga Feri azt mondta, akár lehet valami vitaindítóféle is. Úgy tűnik, kicsit tényleg az lett. Updike dolgait tényleg szeretem. Hogy a Futóhomok című kötetem tetszett, annak meg örülök. Ha valaki bele akar olvasni, annak idemásolom a linket: Futóhomok (tárcák) – http://vfek.vfmk.hu/adat/00000044.html

nedudgi   2009-03-01 11:09:00
Kedves Tella! Nem igazán értem a háborgásod. Miért akarod Te a vers szót - úgymond - lefordítani? Azon kevés szavunk egyike, amelynek nincs más jelentése, csak egyetlen dolgot jelöl. Hogy egy vers mitől jó és mitől nem, no, ez már keményen ízlés dolga. Egy gyereknek tetszhet ez a sor is: "Száll a lepke, szívja a mézet,/ boldog vagyok, szép az élet." (Légy erős, nyomdafestéket látott versről van szó.) De meglehet, szívesebben olvassa azt, hogy "Lehúnyta kék szemét az ég, lehúnyta sok szemét a ház/ dunna alatt alszik a rét..." Szerinted van különbség? Ne haragudj, nem akartam triviális lenni, de a kérdésekre, amiket feltettél, majdnem pontos válaszok léteznek. Igaz, többfélék, egészen a filozofikus mélységet kutatókig, de legalább kedvedre válogathatsz a definíciók között. Amúgy pedig azt javallanám, hogy a verseket ne szedd ízekre. Azok egységesen élvezhetők, rímestől, ritmusustól - vagy akár ezek nélkül is. (Gondolom, Székely Bertalan Egri nők című festményén sem azt a nőt bámulod kitartóan, akinek a combja kivillan a bástyán, hanem az egész képet.) És még egy. Miért neheztelsz az angol nyelvre? Jó vagy nem jó, de bele kell törődni, hogy manapság - s ebben a popkultúrának úttörő szerepe volt/van - az angol lett az egyetlen világnyelv, amellyel kitűnően lehet boldogulni e sárgolyó bármely országában. Ez van. Miért baj ez? Gondolj bele, a középkortól a XIX. század közepéig a latin töltötte be ugyanezt a közvetítő szerepet. Nem volt gond egy magyar diáknak felkerekednie Hollandiába vagy Németországba egyetemre, mindenütt megértették a "deák" nyelv miatt. A lényeg úgyis az, hogy az idegen nyelvek között hegemón szerepet betöltő angol mellett a nemzeti nyelv ne sikkadjon el. Remélem, ebben egyetértünk. S azt is remélem, nem sértődtél meg annyira, hogy végképp hátat fordíts ennek az oldalnak.

Pé   2009-03-01 11:50:03
A verssszerűség kritériumai erősen megváltoztak napjainkra, de azért szerencsére a nagyon rossz verseket ki lehet szűrni, mert azért ne relativizáljunk, létezik olyan, hogy "versértés". Akarom mondani, nem minden csak azon a bizonyos "ízlés"-en múlik!...

nedudgi   2009-03-02 08:12:17
Igazad van, Pé, létezik versértés is. A jobb versekhez nyilvánvalóan műveltség, olvasottság, intelligencia stb. kell. De mennyire! Különben leragadunk ott, hogy "Kútágasra szállt egy veréb, az olvasónak ez is elég..."

benedeksz   2009-03-02 09:49:27
Ha már neveket sorolunk, semmiképpen ne hagyjuk ki Jenei Gyulát, aki nélkül nem volna most miről vitatkozni.

bm   2009-03-03 15:43:20
Kedves benedeksz, az eső legutóbbi számában (XI. évf. 4. sz.) megjelent cikked (Két kabát) nagyon megnyerte a tetszésemet. Lám, újszerű megközelítésben van még feltárnivaló a múlt század elejéről, Kassák idejéből. Szeretem a gondolataidat, a beszédformáidat, a megjelenítés módjait... bm

benedeksz   2009-03-04 08:22:54
Kedves bm, köszönöm szépen.

bm   2009-03-04 18:39:06
Benedeksz, az írás (Két kabát) értelmezése nem kis gondot jelent nekem, s bevallom, egyelőre nem látom elég egyértelműen az üzenetét. Rá fogok jönni, figyelni fogom a soron következő írásaidat is.!!!!!!!) Érdekes párhuzamok vannak korunk és az akkori kor között. Az elbeszélés megjelenített ideje 1919. február 21-22-23-án játszódnak. Így van-e? Illetve visszanyúlik az év szilveszterének napjáig. És szinte biztos vagyok abban is (az elbeszélésed alapján), hogy egy-két utcai (politikai) csatározásnak is voltál már szemtanúja. Tévednék? bm

benedeksz   2009-03-05 08:31:43
Kedves bm, köszönöm a soraidat és a kitüntető figyelmedet. Én az értelmezést mindig az olvasóra bízom, hiszen egy adott szöveg mást és mást mondhat minden egyes olvasónak, sőt olykor az írójának is. Igen, a történet valóban akkor játszódik. Nem, személyesen, testközelből nem láttam még utcai csatát. Legföljebb annyit belőle, hogy egyszer a házunk előtt gyülekezett egy csapatnyi rohamrendőr, pár civilt pedig arccal a fal felé megmotoztak. Az Esőben megjelent epizód egyébként talán egy hosszabb anyag részlete.

Kele Fodor Ákos   2009-03-05 10:04:56
Visszatérve az eredeti problémához: csatlakozok "izé" átmenetiségről vallott nézeteihez. Az, hogy valaki Szolnokon lakik, nagyon gyenge kritérium. A város nem utolsó sorban megyeszékhely, irodalmi folyóirata e megye egyetlen irodalmi orgánuma, s mint ilyen begyűjt, sokakat felölel. A szolnoki irodalom ez a köteg papír. Ha Tandori Dezső publikál az Esőbe, és azt többnyire szolnokiak olvassák, akkor ez bizony helyi irodalom, mert itt szervesül egy lokális irodalomértő olvasás-közegbe. És fordítva: ha szolnoki születésű szerző ír ide, mivel a folyóirat terjesztése révén máshova is eljut, a magyar irodalom része, mindeközben pedig őrzi lokális jellegét. Átmeneti tehát a helyi irodalom megvalósulása, de még a fogalma is: hány hajszál híján mondunk valakit kopasznak? - ehhez fogható nehézség. Ugyanakkor nem megoldhatatlan probléma, maga a felkérés, és az, hogy Gyula cikke megszületett, tanúsítja hogy létezik ilyen, jóllehet határai képlékenyek. Angolul: Long Live Mátyás Rentz! :) KFÁ

Kele Fodor Ákos   2009-03-05 10:31:13
Az jutott még eszembe, hogy az alapprobléma egy illúzión alapul. Valójában nem a szolnoki irodalom milyensége, feltérképezhetősége és a róla való írás pontosságának vagy kimerítő voltának nehézsége van a hozzászólásokban terítéken: a disputa és a problémafelvetés alapvetően a terjedelem körül forog. Egy háromszáz oldalas irodalomtörténeti traktátus sokkalta kevesebb kifogást hívna életre. Szerintem megnyugtató, hogy a fenti párbeszéd során a szempontok és nevek listája bővült. És bővüljön tovább! KFÁ

Jenei Gyula   2009-03-05 12:01:21
Ákos, hasonlóan gondoljuk. Hosszú beszélgetésekben lehetne árnyalni, hogy mit is jelent a szolnoki (pontosabban helyi) irodalom, egyáltalán védhető-e, kell-e védeni ezt a cimkét. Az Internet korában. De mégis, a globalitás visszahatásaként a lokalitás is erősödhet. Virágozzon száz virág! Különben annak örülök, hogy ilyen sok hozzászólást kiváltott ez az írás, vagy csak ez a fogalom, s annak különösen, hogy már nemcsak nevekről esik szó, hanem magáról az írásokról is (Benedek nekem is nagyon tetsző novellájáról, regényrészletéről?), legyen az szolnoki, pesti, magyar, vagy egyáltalán minden jelző nélkül: irodalom.

bm   2009-03-05 18:05:58
Kele Fodor Ákos, csatlakozom, m-mel! És reméljük, Rentz Mátyás tud angolul. bm

Jenei Gyula   2009-03-06 20:52:07
Nem is tudom, valahogy kívánkozik ide valami. Mondjuk, Nádasdy Ádám cikkének részlete. (A teljes anyagra a lenti linken lehet rákattintani.) "Az ikes igék osztálya nem mutat sajátos tartalmat, nem vág egybe semmilyen értelmes kategóriával. Nem látjuk, hogy az ikes igék - mondjuk - mind mozgást jelentenének, vagy mind élettelen dologra irányulnának, vagy ilyesmi. Az ikesség nem fejez ki semmit. Hangtani oka sincsen, tehát hogy bizonyos hangokra végzõdõ igék mindig ikesek volnának. A nyelvekben ritka, hogy valaminek se értelme, se oka ne legyen, de akad ilyen. Tartalmilag üresek például az olasz igeragozás osztályai, form-are "alakítani", de dorm-ire "aludni": az -are és -ire végû (azaz -a- és -i- tövû) igék semmi értelmes eloszlást nem mutatnak, önkényes, hogy melyik ige melyik csoportba tartozik. Az ikesség tehát nem "való" semmire, üres formai kategória, azaz lexikális jegy. Az ikes igék azért ikes igék, mert õk az ikes igék. Ebbõl az következik, hogy az ikes igék eltûnése nem jelentené, nem jelenthetné a magyar nyelv kifejezõ képességének gyengülését, a külvilág megragadására (ha tetszik, "tükrözésére") való alkalmasságának csökkenését, hiszen egy olyan kategória tûnne el, amely nem tükröz semmit. Ha mondjuk azt tapasztalnánk, hogy a többesszám kezd eltûnni a magyarból, akkor talán helyénvaló volna az aggodalom (bár a nyelv mindig ellensúlyozza más helyen, amit elvesztett), de az ikes igék eltûnését csak egyetlen okból lehet fájlalni: hagyománytiszteletbõl. Ne hagyjuk eltûnni az ikes igéket - mondja a hagyomány¬tisztelet -, mert régen is használták õket, a magyar nyelv pedig lehetõleg maradjon azonos a saját múltjával, "helyes" egyenlõ "hagyományos", "hagyomány" egyenlõ "kultúra". Ez tiszteletre méltó elv, nem kívánom bírálni. Vallja, aki akarja, csak nem szabad úgy tennie, mintha õt ebben a nyelvtudomány támogatná, hiszen a tudomány halála a hagyomány¬tisztelet, a nyelv pedig változik." http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/35.html

nedudgi   2009-03-07 15:36:04
Kedves bm! Mint tudod, a szóvégi k és m toldalék aszerint változik, hogy ikes vagy iktelen igéről beszélünk. És vannak persze a nyavalyás kivételek: az ingadozók. Az ikes alakok általában m toldalékúak egyes szám első személyben: látszik – látszom, fekszik – fekszem. De ez nem nyelvi törvény! Ha valaki látszok-ot vagy fekszek-et mond, az is helyes, legfeljebb nem – úgymond – igényes. Tehát nem nyelvhelyességi kérdésről beszélünk, hanem stilisztikairól. Nyelvünk ismer egy csomó ingadozó ikes igét: tévézik – tévézek és nem tévézem, hazudik – hazudok és nem hazudom stb. Amitől kiráz a hideg: a „finomkodók” néha már túllőnek a célon. Azt is m személyraggal látják el, amit nem volna szabad, csak hát az a fránya analógia… Ilyen a könyörgök szó. Majdnem mindenki könyörgöm-nek mondja, holott ez teljesen helytelen! A könyörög szó nem ikes ige! Ugyanilyen az esdekel is. Ezt is gyakran hallom esdeklem-nek mondani, miközben a helyes változat: esdeklek. A példákat sorolhatnám vég nélkül, de legyen elég annyi, hogy nem hibáról van szó: a csodálkozok ugyanolyan helyes, mint a csodálkozom, csak az utóbbit igényesebbnek tartják a nyelvészek.

benedeksz   2009-03-09 08:18:18
A hazudik szerintem nem jó példa. Hogy mennyire nem lehet kategorikusan kijelenteni valamit, arra jó példa, hogy bizony itt a tárgyas-alanyi ragozás is közbeszól: "ritkán hazudok, de most azt hazudom, hogy kedd van". Fordított igealakban jószerivel elképzelhetetlen.

Pé   2009-03-09 17:13:36
Harmadnapja nem eszek. - Ez lenne a legprovokatívabb verssor?... Amúgy meg esik. Eső.

nedudgi   2009-03-10 12:23:14
Igazad van, benedeksz, a hazudok rossza példa. Siettem, és nem gondoltam át. Elnézést mindenkitől!